Magyarország egyik legjobb(és méltatlanul elfelejtett)írójának leghíresebb könyve ez.Szathmári Sándor könyve utópia és szatíra keveréke(az íróról majd egyszer részletesebben is írok). Főhőse Gulliver(Swift hősével azonos),aki utazása során hajótörés következtében egy furcsa szigetre kerül:a hinek tökéletes világába.Ez a világ,bár tökéletes,a főhős számára,az emberi tökéletlenség következtében,élhetetlen.Így az örültek(behinek) közé kéredzkedik akikről azt hiszi a normális ember megfelelői(és valóban,de nem úgy ahogy azt gondolta).
A könyv baromi jó,nem lehet letenni(már csak azért sem mert kicsit azért bonyolult,és ha nem figyel oda valaki könnyen elvesztheti a fonalat)és az emberi nem örök szenvedésének okát mutatja be.
A Kazohinia a második emelet azon az épületen,amelynek földszintje Swift Gulliverje,első emelet Madách Tragédiája.(Szathmári Sándor)
A könyv legérdekesebb és legfontosabb rész azonban az utolsó fejezet,A szegény csepűrágó dala(kiadástól függ,van amelyikbe lehagyták). Ez már kőkemény filozófia,amellyel lehet vitatkozni,de,legalább részbe,el kell ismerni igazát.
(az összes borító borzalmas hozzá)
